Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kutya vásárlás...

2010.05.16

Kutya vásárlása előtt...

 

Az alábbi szempontokat követve vizsgáljuk meg a kölyköt vásárlás elött:

Bőr: fajtától függöen a bőrön laza gyűrődéseknek kell lenniük.

Bunda: tiszta és fényes legyen.

Farktő: nézzük meg, bolhás-e.

Végbél környéke: tiszta legyen.

Has: rugalmas, viszonylag puha legyen

Fülek: nézzük meg, vannak-e a szélén tetvek.

Orr: hidegnek és nedvesnek kell lennie, váladék nélkül.

Szemek: nyitottak és tiszták.

A kutya beszerzése előtt

Amikor szóba kerül, hogy egy kutyával bővítsük családunkat, célszeru az alábbi kérdéseket feltenni - és megválaszolni magunknak:


1
.  Vegyek, vagy ne vegyek? - mármint kutyát.
Ez a legfontosabb, és "kezdoknek" talán a legnehezebben eldönthető kérdés. Ugyanis egy kutya befogadása hosszútávú - emberi számítás szerint 15 évre szóló - és egész életvitelünket meghatározó döntés!
Vegyük sorra, milyen kellemetlenségekkel kell gyakorta számolnia egy kutyatartónak:
-  Nincs szünnap, kibúvó, rossz idő: a kutya szükségleteit ki kell elégíteni, vagyis etetni kell, elegendő mozgási és ürítési lehetoséget kell biztosítani számára, az anyagcsere melléktermékeket el kell takarítani (utcán, kertben, lakásban egyaránt), miatta többet kell takarítani a lakást. Ezek mindennapos tennivalók, ráadásul némelyiket naponta többször és nagyjából rendszeres idobeosztás alapján kell végezni.
-  Számolni kell azzal is, hogy a szűkebb és tágabb környezetünkkel is el kell fogadtatni ot, beleértve ebbe nemcsak a családtagokat és barátokat, hanem a nem mindig toleráns szomszédokat, utcai ismeretleneket is. Az alapszabály az, hogy a kutyásoknak kell úgy intézni, hogy ne okozzanak aránytalanul sok kellemetlenséget a világ nem kutyás részének.
-  Tudomásul kell venni, hogy egy csomó helyre nem szabad kutyát bevinni - ezt figyelembe kell venni programjaink szervezésénél. Különösen a többnapos kiruccanások szervezését nehezíti meg, ha négylábú családtagunk is van, pláne, ha o egy közepes méretű és mozgékony kutya, pl. egy vizsla.
-  Számolni kell a kutyatartás többletköltségeivel is. Nemcsak a rendszeres kiadásokat kell figyelembe venni, hanem a kisebb-nagyobb rendszerességgel - de tervezhetően - felmerülő oltási, féreghajtási stb. költségeket is. Arra is gondolni kell, hogy baj esetén az állatorvosi ellátás bizony nagyon drága lehet! 2003-as árakon számolva egy egyszerubb betegséget - állatorvosi vizsgálattal és gyógyszerekkel - sem lehet mindig megúszni tízezer forint alatt, egy komolyabb vizsgálat, esetleg mutét szükségessége esetén ez az összeg hamar megduplázódik, triplázódik, stb ... És ha beteg a kutyánk, nincs visszaút, vállalni kell a kezelését, hiszen mi akartuk ot, nem o minket!
-  Még az autó kiválasztásánál is jó, ha "betervezzük" majdani vizslánkat: könnyebb az életünk, ha kombi kocsit választunk, különben egy helyet a hátsó ülésen elfoglal kutyánk, és a kocsi takarítása is sokkal munkaigényesebb lesz.

Persze, mindezen kötelmekért és kellemetlenségekért százszorosan fog kárpótolni kutyánk, odaadó szeretetével, feltétlen bizalmával és ragaszkodásával, de jól át kell gondolni, hogy az adott élethelyzetben hosszútávon tudunk-e vállalni egy kutyát, vagy esetleg célszerűbb várni egy-két évet?


   Még szólni szeretnék a kutya - kisgyerek kérdésrol . Alapvetoen az a véleményem, hogy már egy pici gyereknek is mérhetetlenül sokat jelent, ha napi környezetében az embereken kívül más élolényt is talál. Itt kezdodik a helyes, élet és természetcentrikus világszemlélet kialakítása! Mindkét fiam kutya mellett nott fel, kutyába kapaszkodva tanult járni, kutya orizte álmát a kertben ... soha , semmi betegséget nem kaptak kutyától. Elmondhatatlanul nagy hatással van egy gyerek személyiségének kialakulására egy kutya, puszta létével. De! Nem javaslom úgy idozíteni, hogy pici gyerek - pici kutya. Véleményem szerint ideális, ha kutyánk már legalább másfél-két éves a baba érkezésekor, vagyis már "kész", jólnevelt , túl vagyunk a gyerekkori problémákon és nehézségeken.
Másik járható út az, hogy a gyerekünk, gyerekeink legyenek túl a kisded koron, a napi ötszöri etetés - pelenkázás - mosás stb. verklijén, az egy-két éves kor közötti " mászóiskolán " és a "mindent a számbaveszek " perióduson. Szerintem egy hároméves gyerek mellett már bátran vállalhatunk kiskutyát, lesz rá elég idonk és lehetoségünk, hogy megadjuk neki is az ot megilleto figyelmet és törodést élete elso félévében.
A harmadik járható út az, ha növendék vagy felnott kutyát választunk magunknak, akinek a gondozása, nevelése már nem igényel annyi idot és állandó odafigyelést. Ebben az esetben azonban mindenképpen kérdezzük meg az addigi gazdától, hogy hogyan viszonyul a kutya kisgyerekekhez, és fokozatosan, óvatosan szoktassuk össze oket.
   Szólni kell még valamirol. Az utóbbi években megszaporodtak a hírekben a borzasztó jelentések, hogy a család kutyája súlyosan bántotta a kiscsecsemot vagy kisgyereket. Egy vizslával kapcsolatban el sem tudok képzelni olyan helyzetet, hogy a magatehetetlen csecsemot bármilyen szinten megsebesítse egy vizsla. (Gondoljunk bele, egy vizslának még az élo vadat sem szabad megölnie, lett légyen az bármely pici naposcsibe ... ) Egy már önállóan mozgó, mászó kisgyerekkel szemben is maximálisan toleránsak a vizslák (mint ahogy a legtöbb kutya), legfeljebb nyüszítve próbál kitérni a túl terhes és kontroltalan szeretet és nyaggatás elol. Ebben a korban azonban már oda kell figyelni, és megtanítani a gyereket arra, hogy o is vigyázzon a kutyára, óvatosan bánjon vele, hiszen neki is fáj, o is lehet "bibis"! Ha ezt nem tesszük, késobb elofordulhat, hogy kutyánk a maga módján figyelmezteti a gyereket a határra, s ennek bizony lehet a következménye egy-két kisebb seb, no meg hatalmas sírás ... Ha ilyen elofordul, a kutya leintése mellett mindig kérdezzük meg gyerekünket is: meséld el, mit csináltál te, amire a kutya ilyen csúnyán válaszolt?

2.
  Ha eldöntöttük, hogy emberi számítás szerint képesek vagyunk-leszünk és akarunk egy kutya-társat elkövetkezendo 15 évünkre, jöhet a következo kérdés:
Tényleg vizslát akarok?
Már írtam a vizsla személyiségérol az elozoekben. Leszögezhetjük, hogy a vizsla kifejezetten nagy mozgás- és foglalkozásigényu fajta . Tehát az válasszon vizslát, aki sportos életvitelu, naponta legalább egy kiadós futási, mozgási lehetoséget tud biztosítani számára a többszöri egészségügyi séta mellett. Ez alól az se mentesít, ha nap közben a kertben van kutyánk: egyedül a kertben sem fog eleget ugrálni, futni, játszani. Ezen kívül a vizsla igazi munkára termett kutya: persze számára a vadászat a "non plus ultra", de remekül beválik más kutyás szabadido sportban, vagy akár komoly munkára is, pl. mentokutyaként, terápiás kutyaként, vagy egyszeruen társként a futó vagy túrázó edzéseinkhez.
Mivel rövid szoru, elsosorban lakásban tartásra ajánlott . Persze tavasztól oszig nap közben, amikor az ember nincs otthon, lehet kint a kertben vagy az udvaron, ha van széltol-naptól védett jó háza. Amikor otthon van a gazda, a vizsla minden percben vele akar lenni, nem szabad ot kihagyni a napi történésekbol. Nagyon jól alkalmazkodik nagy családhoz , kifejezetten szereti a nagy társaságot , általában nagyon jól ismeri a család barátait és szereti is oket, tehát a nyitott, nagy társadalmi életet éloknek is kiváló társ lehet.
A csendesebb, otthonülo, helyhez kötött életet élo, otthon inkább nyugalmat és elmélyült, csöndes idotöltéseket kereso ember inkább ne egy nyüzsgo, szeretetével tolakodó vizslát válasszon társának.
Ház és személyorzési feladatokra is alkalmatlan , ezt ne várjuk tole!

3.
A következo eldöntendo kérdés:
Szuka (nostény) vagy kan (hím) vizslát válasszak?
Mérlegelni kell mindkét ivar elonyeit és hátrányait, mielott döntenénk. Nem állja meg a helyét az az állítás, amely szerint a szukák inkább a ház urához, a kanok pedig a ház asszonyához vonzódnak. Függetlenül a kutya ivarától azzal a családtaggal alakul ki a legbensoségesebb kapcsolata, aki a legtöbbet foglalkozik vele, aki rendszeresen sétáltatja és aki ezáltal meghatározza "kutyaélete" legfontosabb részleteit.
Tapasztalat, hogy a szuka könnyebben irányítható és "kézben tartható2, simulékonyabb, mint a kan. Sokan tartják a szuka hátrányos tulajdonságának a tüzelést, ami általában félévente mintegy három hétig tart, és ezalatt kiemelt gondoskodást igényel. Bár különbözo speciális szagsemlegesíto szerekkel tompítható az ilyenkor jelentkezo ivari illat, de ne várjunk csodákat. Ezido alatt a szukát szigorúan csak pórázon szabad sétáltatni olyan helyeken, ahol elofordulhat más kutya is. Annak érdekében, hogy megelozzük a környék kan kutyáinak többeket esetleg bosszantó "szerelmi szerenádjait" és behatolási kísérleteit, a séták alkalmával célszeru a kapunkat futva elhagyni, hogy szukánk a házunktól távolabb helyezze el hívogató illatüzeneteit. Nem ajánlott mégoly jól bekerítettnek és zártnak gondolt kertben sem egyedül hagyni az épp kívánatos állapotban lévo kutyahölgyet: a szerelem nem ismert akadályokat kutyáéknál sem, könnyen érhet meglepetés 9 hét elteltével, ha csak a kerítésre bízzuk a dolgot.
Tüzelés idején a szuka takarítja magát, de azért csöpögtet egy kicsit, és a fekhelyén is foltot hagy maga után. Ez elkerülheto tüzelonadrág és egészségügyi betét használatával, Persze eleinte nem nagyon tetszik az ifjú hölgynek a viselet, de egy kis odafigyeléssel és következetes szigorral elfogadtatható vele az "új divat".
A szuka vizelési szokásai ugyanakkor kedvezobbek, kényelmesebbek és a kert növényei is kevésbé sínylik meg ezt, mint a kanok állandó jelölgetéseit.
Aki nem akarja szukáját tenyészteni, egyszeruen és végérvényesen megelozhet minden kellemetlenséget, ha ivartalaníttatja kutyáját. Ez ugyan hasmutétet jelent, de általában hamar regenerálódnak utána a kutyák. Tévhit, hogy ettol megváltozik a szuka természete vagy elhízik. Csak akkor lesz kövér, ha keveset mozog és túl sokat eszik - mint bárki más!

A szukával ellentétben, aki kizárólag a tüzelési periódus alatt kíván a
kan kutyával pározni, a kan szinte örökké "szerelmes", hiszen a környék szukái nem egyszerre tüzelnek. Rá is éppúgy vigyázni kell, hiszen ösztöneitol hajtva megszökhet, csatába szállhat más kanokkal az imádott kegyeinek elnyeréséért. Egyébként a kan éppúgy ragaszkodik "falkájához", egy vizslafiú ugyanolyan hízelkedo, kedveskedo és barátságos, természetükben nincs számottevo különbség.
Kan kutya tulajdonosaként tudomásul kell vennünk azt az ösztön vezérelte szokását is, hogy a folytonos szimatolgatás mellett a vizeletével jelöli körbe élettere határait, sétaútvonalait és így tudatja a többi kannal jelenlétét. Ezért nehezebb megtanítani arra is, hogy csak bizonyos helyeken intézheti el a dolgát, akár utcán, akár a kertünkben. Az egészségügyi sétát se lehet olyan gyorsan "lezavarni", mint egy szukával.
Összegezve, véleményem szerint ez a kérdés tulajdonképpen csak annak fontos, aki tenyészteni akar, különben személyes szimpátia és ízlés dolga, ki melyiket szereti jobban.

4.
  Kölyköt vagy növendéket válasszak?
Magyarországon az általános gyakorlat az, hogy 8-10 hetes kölyköt vásárolnak az emberek. Sok országban viszonylag nagy a kereslet a növendék kutyára is. Egyrészrol, ha magunk neveljük kedvencünket pici korától, életének egy gyönyöru és izgalmas korszakát ismerjük meg, ismerjük minden fontos élményét, úgy neveljük, ahogy nekünk a legmegfelelobb. Ezért munkakutyának feltétlen azt javaslom, hogy aki vadászati vagy egyéb munkacélra keres vizslát, az maga nevelje fel leendo munkatársát.
Ugyanakkor egy kiskölyök felnevelése nagyon ido- és munkaigényes dolog. Nagyon könnyu elrontani, rossz szokásokat "belenevelni" pusztán tapasztalatlanság vagy krónikus idohiány miatt. Ha nem vagyunk vele, bizony könnyen elofordul, hogy unalmában olyan tevékenységet talál magának, amivel kárt okoz. Egy-két megrágott székláb vagy szonyeg, cipo, papucs emlékeztet kutyánk gyerekkorára.
Egy fél - egyéves kutya még tökéletesen tud illeszkedni a családhoz, az új gazdához , kölcsönös szimpátia esetén hamar kialakul az összhang és a szeretet, a ragaszkodás. Tehát azoknak, akik meglehetosen elfoglalt életet élnek és napjaik nagyobb részét otthonuktól távol töltik, praktikusabb egy növendék kutyát beszerezni, persze gondos kiválasztás alapján.

5.  Honnan, melyiket válasszam?

Elérkeztünk a legösszetettebb kérdés megválaszolásához. Egy kiskutya beszerzése nem egyszeru adásvétel, hiszen hosszútávú társat választok, akivel vagy 15 évig jóban-rosszban együtt leszek, akit szeretni fogok, tehát nem fogom kilökni csak azért, mert nem sikerült a legjobban ez a választás.
Sokéves tapasztalat mondatja velem, hogy életeket befolyásoló döntésrol van itt szó! Nem egy embert ismerek, akinek egész életvitelét, munkáját, baráti körét megváltoztatta az a pillanat, amikor elso vizsláját lakásába fogadta! Nem csak szórakozást, hasznos és kellemes idotöltést, hanem esetleg új munkalehetoséget, emberi kapcsolatokat ajándékozhat nekünk kutyánk, a vele való törodés és foglalatosság. Sajnos olyan eseteket is ismerek, amikor a rosszul sikerült döntés vagy választás miatt valaki elfordult az aktív kutyasporttól, hiszen természetesnek veszi, hogy maga mellett tartja azt a kutyát is, aki nem váltotta be teljesen reményeit, nem felel meg arra a célra, amire pedig kiszemelte ot.

Ezért nagyon fontos mindenki számára, hogy pénzt, idot, fáradtságot nem kímélve alaposan járja körül a lehetoségeket és csak minden szempontból számára megfelelo kölyköt vegyen meg. Ne feledjük, bármilyen borsosnak hangzik is a vételár, amit megspórolunk a réven, hamar elvesztjük a vámon, ha esetleg érzékeny, beteges lesz a kutyánk, vagy nem felel meg a kívánt munkacélra. Ne hallgassunk pillanatnyi fellángolásainkra, napokat, heteket gondolkodjunk a fenti kérdéseken, majd alaposan tájékozódva, több tenyészetet is meglátogatva döntsünk.


  Milyen szempontokat kell figyelembe venni a választásnál?
A kiindulási pont: milyen kutyát szeretnénk? Erre a kérdésre az esetek túlnyomó többségében a következo válasz érkezik: Legyen egészséges - okos, könnyen tanítható, ne legyen félos - legyen jó a kiválasztott munkacélra (leginkább vadászatra) - és végül legyen szép. Ez a négy alapveto szempont - ebben a fontossági sorrendben! - határozza meg kutyánkat, ezeket figyelembe véve kell kiválasztanunk ot.
"Nézd meg az anyját, vedd meg a lányát!" A régi népi bölcsesség kissé módosított formája igaz a kutyavásárlásra is. Ugyanis egy 6-8 hetes kölyök még a legtapasztaltabb szakértoknek is talány, senki sem tudja biztosan megmondani, milyen vizslává válik majd. De, ha ismerjük szüleit, esetleg más rokonait, abból következtetni tudunk arra, hogy helyes nevelés és tartás mellett milyenné válhat majdani kedvencünk.
Igen, de csupán a megtekintés keveset mond el még egy felnott állatról is! Tehát, célszeru megnézni: a szülok és a nagyszülok milyen un. tenyésztési adatokkal, eredményekkel rendelkeznek. És, mert van egy olyan bölcs mondás is, hogy "messzirol jött ember azt mond, amit akar" - célszeru megkövetelni, hogy valamilyen " dokument " legyen mindezekrol. Tehát, sorban:
1.  Egészségesség:
A legfontosabb és legnehezebb kérdés. Beszélgetés közben térjünk rá a kutya várható élettartamára, és kérdezzük meg, hogy a kölykök szülei, nagyszülei stb. meddig éltek, mi bajuk volt, az anya mennyit volt beteg, stb. Mindenképpen bizalmat kelt, ha a tenyészetben ott él még a kölykök nagyszüloje, dédanyja vagy apja. (Ebbol kiderül, hogy azok hosszú életuek, egészségesek-e és az is, hogy a tenyészto gondosan és szeretettel bánik kutyáival, tehát valószínuleg a kölykökkel is!)
Jelenleg az egyetlen kötelezo egészségességi szurés magyar vizslánál a csípoízületi diszplázia vizsgálat. Ennek eredményét az un. FDB (Független Diszplázia Bizottság) igazolja a szülok törzskönyvén. Mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább a szülok, de jó, ha a második - harmadik generáció minél több tagjának van megfelelo vizsgálati eredménye.
2.  Természet, temperamentum, munkaalkalmasság:
Összevontan tárgyalom ezeket a szempontokat, hiszen az ezekre vonatkozó információk forrása ugyanaz: egyrészt, a szülok, nagyszülok megtekintése, esetleg munkában is, másrészt, a különféle tenyészvizsgák és munkaverseny eredmények bírálati lapjai. Annak is nyomatékosan javaslom, hogy "követelje meg" a szüloktol, hogy legalább alapszintu vizsgával rendelkezzenek, aki nem tervezi, hogy leendo kiskutyájával vadászni vagy sportolni (kiállításozni, versenyezni, stb.) fog. Ugyanis a mai modern világ forgatagában egy társként, városban tartott kutya idegi terhelése szinte a legnagyobb, és a legsokoldalúbb követelményeknek kell megfelelnie. Erre csak egy stabil idegrendszeru, alkalmazkodó, tanulékony, élénk vérmérsékletu kutya képes. Az egyes vizsga és versenytípusok ismertetésével külön fejezet foglalkozik, itt csak annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy legalább az Alapvizsga (AV) mindkét szülonek legyen meg. Javaslom, hogy ne elégedjünk meg a törzskönyvön szereplo eredménnyel, hanem nézzük meg a bírálati lapot is, hiszen az sok részletes adatot tartalmaz, ami segít a tájékozódásban. ( Pl. ha nem vadászkutyát keresünk, kevésbé zavar minket az orrjóságra kapott gyengébb osztályzat, mint az idegrendszerre, temperamentumra, munkakedvre vonatkozó negatívum.)
Pozitívan értékelheto, ha a kutya bármilyen vadászvizsgán vagy versenyen szerzett eredményt, vagy agilitizik , esetleg "mentokutyázik". Mindegyik azt bizonyítja, hogy okos, tanulékony, kezelheto, jó idegrendszeru - és nagy eséllyel a kölyke is az lesz!
3.  Végül, de nem utolsó sorban, a szépség:
Legalább annyit várjunk el, hogy mindkét szülo tenyészszemlén legyen minosítve. Persze, ha van kedvünk kipróbálni a kutyakiállítások világát, feltétlen olyan kölyköt válasszunk, akinek szülei és nagyszülei többsége szintén eredményes kiállítási kutya volt - a törzskönyvön erre jó esetben boségesen elegendo adatot találunk. Itt is célszeru elolvasni a bírálati lapokat, tanulságos lehet megfigyelni, mit mond a szakérto leendo kutyánk szüleirol!

Azonban, a fentieken túlmenoen, lényeges az is, hogy
megismerjük a tenyésztot . Nagyon fontos az emberi szimpátia, hiszen jó esetben o lesz az, akitol eloször fogunk tanácsot kérni bármely kutyás gondunkban, akinek segítségét kérjük szükség esetén. Mivel leendo kiskutyánk élete elso, meghatározó periódusát a tenyészto mellett éli le, tole kapja a kutya-ember kapcsolat legelso és legfontosabb élményeit: így nagyon fontos, o hogyan viszonyul a kutyáihoz, a kölykökhöz: szeretet-teli, bizalmas kapcsolatban vannak-e vagy csak egy szokványos munkaeszközt lát bennük? Vajon megkapott-e kiskutyánk mindent, jó minoségu élelmet, gyógyszert, korrekt védooltásokat, törodést és szeretetet - mindez életfontosságú ahhoz, hogy kiváló vizslává tudjon majd fejlodni.
Tehát figyeljük meg:
   -   A tenyészto hogyan tartja kutyáit, azok hogy viszonyulnak hozzá: bizalommal és szeretettel vagy bizonyos tartózkodással, félelemmel, esetleg közönyösen? Tiszták, jól gondozottak, egészségesek-e?
   -  Hol tartja a kölyköket, biztonságos, száraz, meleg helyen-e, azok tiszták, rendezettek-e, vagy épp "véletlenül" "pont most" büdösek, trágyásak, bolhásak?
   -   A kölykök fenntartás nélkül odacsodülnek-e hozzá, amikor odamegy hozzájuk? Láthatóan ismerik-e és bizalommal vannak-e iránta?
   -   Van-e a kölyköknek elegendo játéktere, játékszere, ingerdús környezete?
   -  Hogy viszonyulnak a kölykök az idegen belépohöz? Láthatóan fenntartás, tartózkodás nélkül, mint aki már pontosan tudja, "mire való" az ember, vagy bizalmatlanul, esetleg félénken, félrehúzódva?
   -  Ha a kölyök egyedül egy számára ismeretlen szituációba kerül, megijed-e, mennyi ido után kezd érdeklodni az ismeretlen környezet, tárgy iránt?
   -  Ha felemeljük, kézbe vesszük, hagyja-e magát kényeztetni, bátran ismerkedik-e az új helyzettel vagy rémülten kapaszkodik és mozdulni sem mer?
   -  Hogy reagál egy, a közelébe ledobott zajos, ismeretlen tárgyra? Az elso ijedtség után odafordul-e megvizsgálni a jövevényt, vagy folytatja addigi tevékenységét? Esetleg félosen eloldalog vagy rémülten beszalad a kuckójába?
   -  Hogyan reagál váratlan, eros zajra?
   -  Ha felemeljük és a hátára fektetve gyengéden leszorítjuk a földre: mit tesz? Tiltakozva, minden igyekezetével szabadulni akar, morogva tiltakozik (valószínuleg vezéregyéniség lesz) - vagy elfogadja a helyzetet és kezünket nyalja vagy játszani próbál vele vagy csak egyszeruen várja, mi fog történni (alkalmazkodóbb, könnyebben vezetheto, nem vezérségre töro személyiség)
   -  Meg lehet figyelni a kiskutyák között kialakult rangsort. Az egyértelmuen domináns "vezér", un. alfa egyed elsosorban eroskezu, gyakorlott kiképzok, férfiak részére ajánlottak. Kezdo kiképzo lehetoleg ne próbálkozzon vele, inkább a rangsor közepérol válasszon magának társat, akivel valószínuleg nem kell majd éles rangsorvitát folytatnia. Kisgyerek vagy megváltozott képességu személy mellé ajánlott a béta-egyed, aki szinte magától értetodonek veszi emberfalkája tagjainak elsobbségét és boldogan teljesíti minden kívánságukat.

Persze, mindezek megfigyelése idot vesz igénybe! Jobb, ha többször is meglátogatjuk az almot, figyelemmel kísérjük fejlodésüket. Érdemes kikérni a tenyészto véleményét és tanácsát, melyik kölyköt tartja nekünk legjobbnak? Ne vegyük tolakodásnak, ha kérdéseket tesz fel életmódunkra, szokásainkra vonatkozóan, céljaink, elképzeléseink, családunk után érdeklodik - mindez csak annak jele, hogy fontos számára a kiskutyák jövoje és szeretne mindegyiknek megfelelo otthont találni.


6.  
A kölyök okmányai
Röviden ismertetem a kölykök okmányait , amelyeket a tenyészto átad a kiskutyával együtt:
Elso, a származási lap (köznapi szóhasználat szerint "törzskönyv"). A nemzetközileg is elfogadott kutyás rendezvényeken csak olyan kutya vehet részt, mely az FCI ( federacion Cinologique Internacionale , Nemzetközi Kutyás Szövetség) által elismert származási lappal rendelkezik. Az FCI-re való hivatkozásnak a kiskutya származási lapján mindenképpen szerepelnie kell. A származási lap a kötelezo tetoválás (vagyis az egyedi azonosítás) megtörténte után a tenyésztonél van - e nélkül ne hozzuk el a kiskutyát. Nincs olyan, hogy majd késobb megküldi, még nincs kész, stb : a gondos tenyészto idoben eljár a származási lapok beszerzése ügyében.
A jelenlegi FCI által is elismert származási lapoknak van egy olyan változata is, amelyekre feltuno módon rá van bélyegezve egy negatív megjegyzés, pl. "A szülo nem rendelkezik az eloírt minosítésekkel". Lehetoleg ne vásároljunk olyan alomból, ahol a kiskutyák lapján megjelenik ez az un. "felülbélyegzés" - ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben a szülok körül.
Ha a származási lap osi soraiban valamely os ismeretlen, köznapi szóhasználat szerint "lyukas a törzskönyv", a kiskutya un. B-törzskönyvet kap , vagyis a törzsszáma mellett egy B betu található. Az ilyen kutya nemzetközi gyoztes címeket nem érhet el. Emellett ez azt is jelentheti, hogy a származásában ott nem magyar vizsla os szerepel. Sajnos ez visszaüthet, elofordulhat valami fajtaidegen hiba majd esetleg az o kölykeinél - tehát tenyésztési célra az ilyen kölyök választása megfontolandó!
Ha a kiskutya saját törzskönyve mentes minden ilyen negatív jelzéstol, de valamelyik szülo törzskönyvén van valami negatívum, azt jelenti, hogy a kiskutya nagyszüloje / nagyszülei nem teljesítették az eloírt feltételeket. Ebben az esetben megvásárolhatjuk a kiskutyát, csak kritikusabb szemmel nézzük meg a szülo saját eredményeit, valóban minden megvan-e, és jó minosítéssel.
A megegyezés szerinti vételár kifizetésekor a tenyészto aláírásával igazolja a származási lapon, hogy átadta a kutyát. Emellett célszeru adásvételi szerzodést vagy megállapodást is írni. Ebben mindenképpen rögzíteni kell, ha a kiskutyát valamilyen speciális célra, tehát vadászatra, tenyésztésre, stb. választotta a vevo, hiszen ez az alapja az esetleges késobbi szavatossági igényeknek. Azon azonban ne csodálkozzon senki, hogy az ilyen, magasabb igényt is kielégíto kölyök vételára is magasabb!
Átvételkor a kiskutyával "jár" a származási lapon kívül egy oltási könyv is, ami igazolja, hogy megkapta a szükséges alapimmunizáló védooltást vagy oltásokat, és a szükséges féreghajtásokat.

7.  Néhány, a kölyökválasztással kapcsolatban gyakran felmerülo kérdés:

   -   Nem baj, hogy nem sötétbarna a kölykök szeme?
A magyar vizsla egyszínu sárga kutya, nincs benne fekete pigment. Ezért a szemük felnott korban is világosabb az általában megszokottnál. Így a kölykök szeme - pontosabban szivárványhártyája - sem sötétbarna 8-10 hetes korban. Ez majd folyamatosan sötétedni fog, az ivarérés után közelíti meg a végleges árnyalatot. De azért egy ideális kölyök írisze nem világoskék vagy világoszöld, hanem legalább a szorzet színével megegyezo árnyalatú, szürkésbarna. Itt igaz az, hogy minél sötétebb, annál jobb.
   -   Sötét vagy világos árnyalatú lesz a szorzet színe?
Elválasztáskor még un. kölyökszor van a kiskutyán, aminek árnyalata fakóbb, világosabb. A végleges szorszín is csak az egyéves kor körüli vedlés után alakul ki. Sajnos nem tudjuk pontosan megmondani, melyik kölyök lesz sötétebb vagy világosabb árnyalatú.
   -   A legnagyobb kölyök lesz felnotten is a legnagyobb, legerosebb?
Sajnos azt sem tudjuk biztosan megmondani, melyik kölyök lesz a legnagyobb kifejlett kutyaként. Sokszor a legkisebb boségesen utoléri testvéreit, esetleg túl is noheti azokat. A mancsok mérete, a csontozat vastagsága ad némi támpontot a választáshoz, de biztosat senki sem tud mondani! Mellesleg, nem tenyészcél a méret növelése, ezért semmilyen elonyt nem jelent, ha a kutya a fajtaleírásban meghatározott mérethatárok között a felso határhoz közelít. A jó munkaképesség sem azon a pár centin múlik!
   -   Vágott vagy hosszú farkú kisvizsla a jobb?
A magyar törvények vadászó fajták részére még megengedik a farok kurtítását, azonban ez nem kötelezo. Azt tudni kell, hogy egyre több európai országban tilos a kurtítás, illetve a kurtított farkú kutyák kiállítása. Egyébkén ízlés dolga - én a hosszút szeretem.

8.  
A leendo vadászkutya kiválasztása
Még nehezebb a feladat, ha valaki speciális célra akar kutyát választani. Az elso feladat ebben az esetben annak meghatározása, hogy milyen adottságok kellenek a kiválasztott munka elvégzéséhez?
Vadászkutyák esetében ezek a következok:
   -  abszolút stabil idegrendszer, szilárd viselkedés eros zajok hallatán
   -  élénk vérmérséklet
   -  eros birtoklási vágy
   -  késztetés arra, hogy valamit a szájában cipeljen
   -  jó szaglóképesség
Mindezekre a tulajdonságokra jellemzo, hogy örökölhetoségük magas, vagyis a fenotípusosan megfigyelheto jelleg nagyobb részét határozzák meg a gének, és kisebb részét a környezeti hatások (a tanítás, a felnevelés, a tapasztalat). Tehát, meg kell próbálni felmérni, hogy a kiskutya mennyire hordozza ezeket, és meg vizsgálni, hogy a szülok, nagyszülok és - ha van adat - az oldalági rokonok, testvérek - mennyire "jók" ezekben. Az utóbbi feladat a viszonylag egyszerubb, hiszen a felnott vizslák saját eredményei, bírálati lapjai alapján vonhatunk le következtetéseket.
A kölyköket pedig teszteljük, mégpedig lehetoleg többször, hiszen egy adott pillanat teljesítményét a kiskutya aktuális fizikai állapota (jóllakottság, fáradtság, pillanatnyi rossz közérzet) jelentosen befolyásolja.
  1.  Idegrendszer, zajturés
A LEGFONTOSABB SZEMPONT A LEENDO VADÁSZKUTYA KIVÁLASZTÁSÁNÁL. Vizsgáljuk a reakciójukat eros hangingerekre, persze fokozatosan emelve a hangerosséget. Jó idegrendszeru az a vizsla, amelyik - mégha összerezzen is az eros hanghatásra - utána pár másodperc elteltével érdeklodést mutat az ismeretlen iránt, annak felderítésére indul vagy folytatja addigi tevékenységét. Nem túl jó jel, ha félrehúzódik. Ha a kiskutya (kiskutyák) közönyösnek tunik, szinte oda sem pillant: ez annak a jele, hogy a tapasztalt tenyészto már jól kondícionálta oket erre a zajra. Célszeru mással próbálkozni, de ha erre sem kapunk különösebb reakciót, elfogadhatjuk, hogy a kicsik jól viselik az eros zajokat.
  2.  Vérmérséklet
Ennek megállapításához gyakorlott szem, sok-sok tapasztalat kell, és foleg az alom alapos tanulmányozása szükséges. Érdemes megkérdezni a tenyészto véleményét, hogy a kölykök közül melyik a legjátékosabb, az "örök bajkevero, minden lében kanál", és érdemes azt választani.
Jó teszt, ha a kölyköt testvérei és anyja nélkül olyan helyre visszük, ahol addig még nem volt, pl. szobába, csúszós aljzatú helyiségbe. Letesszük, és látszólag nem foglalkozunk vele. Meg kell figyelni, hogy reagál az ismeretlen körülményekre, mennyi idore van szüksége ahhoz, hogy feloldódva érdeklodjön új környezete után. Amikor már valamelyest otthon érzi magát, egy újabb ismeretlen, furcsa tárgyat helyezünk elé. Megfigyeljük, érdeklodik-e iránta, megpróbálja-e felderíteni és birtokba venni.
  3.  Birtoklási vágy, érdeklodés a vad iránt
7 - 8 hetes korban szoktunk valami könnyu apportot - fácánszárnyat, nyúllábat, esetleg kisebb lott madarat mutatni nekik. Jobb, ha egyedül, testvérei nélkül próbáljuk ki a kölyköt. Ha ilyen helyzetben is érdeklodik, szaglássza a "vadat", ismerkedik vele, próbálja szájba venni és hozni: jó apportkészséget és vadászszenvedélyt sejttet! Némelyik annyira tuzbe jön, hogy miután eltüntettük a "vadat", tovább keresi, szaglássza a helyét. Ha valamelyik kölyök egyedül nem mutat érdeklodést a vad után, biztos kedvet kap, ha látja, hogy a társai játszanak vele, érdeklodnek utána. Persze lehetoség szerint az elobbi kisvizslát választjuk!
Következo fokozatban a már megismert és megkedvelt apportot (vagy saját kedvenc játékát) mutatjuk neki, majd olyan helyre tesszük, ahonnan csak nehezen tudja elovenni, pl. beletesszük valamibe, amit azért felér, vagy letakarjuk egy újsággal. Az a jó, ha küzd a számára érdekes dolog megszerzéséért, nem hagy fel a próbálkozással néhány másodperc után.
  4.  Hozási, cipelési hajlam
Ezt bármilyen könnyu, a kicsik számára újdonságot jelento tárggyal kipróbálhatjuk. A figyelmüket felhívva dobjunk nekik valami " szájbaillo " méretu újdonságot, és figyeljük a reakciókat. Melyik fogja elobb megszerezni, felkapja-e vagy a tetthelyen próbálja vizsgálni, védelmezni a többitol? Amelyik kicsi már megismerkedett vele, azt vegyük ki a kupacból, és folyik tovább a játék. Íly módon az összes babáról véleményt formálhatunk.
  5.   Sajnos az orrjóság nehezen vizsgálható ilyen fiatal korban. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy a szokásos tartózkodási helyükön észrevétlenük elrejtünk egy illatozó falatkát (fontos, hogy ismerjék a szagot és épp ne legyen dugig jóllakva!) és várunk, ki találja meg elobb, kinek indul meg az orra?

9.  Kölyök választása egyéb munkacélra (pl. agility , mentokutya, egyéb sportkutya)
Ezekre a speciálsi feladatokra is hasonló szempontok alapján választunk vizslát.
A legfontosabb tulajdonságok:
   -  stabil idegrendszer, zajturés
-élénk , aktív temperamentum, kíváncsiság
   -  birtoklási vágy, elhozási hajlam
   -  gyorsaság, mozgékonyság
   -  gyors alkalmazkodóképesség ismeretlen helyzetekben.
Az elozoekben felsorolt tesztekkel próbálkozhatunk most is. Persze, ezekhez a munkákhoz nem olyan fontos a vad iránti érdeklodés, viszont a birtoklási vágy, az rendkívül fontos, hiszen a legtöbb különleges feladatra való tanításnál a kutya labda iránti szenvedélyét használjuk ki, az meg a birtoklási vágyból és a hozókedvbol alakítható ki. Ezekre a feladatokra jobb, ha nem az alom vezérét, az alfa-egyedet, de nem is a csendben meghúzódó un. béta-egyedet választjuk. Az elobbivel egy kezdo kiképzo nehezebben boldogul, az utóbbi meg sosem lesz igazi jó, akadályokat leküzdo, szenvedélyesen dolgozó kutya.
Viszont, beteg mellé, terápiás kutyának kifejezetten elonyös lehet az a béta egyed, aki jó idegrendszeru, nem félos, aki a maga nyugodt, csendes, alárendelt természetével jól fogja turni másos szeszélyeit.

10.  Kölyök választása kiállítási
célra
Aki a kiállítási ringek világában szeretne szerencsét próbálni, mindenképpen nagyon stabil idegrendszer és jó küllemu vizslát válasszon, aki megfelel vadászati célokra is! Ugyanis a magyar és a nemzetközi champion cím elnyerésének feltétele a megfelelo szintu vadászvizsga letétele is!
A kölyök választásánál mindenképpen várjuk el a szüloktol és a nagyszüloktol, hogy maguk is rendelkezzenek legalább alapszintu kiállítási eredményekkel, és feltétlen olvassuk el a bírálati lapjaikat is. Tudjuk, hogy bizonyos testfelépítésbeli tulajdonságok is erosen öröklodnek. Tehát várjuk el az osöktol, hogy ne legyen határozott testfelépítésbeli hibájuk, ne legyen kifejezetten világos szemük, jó szerkezetekkel és arányokkal rendelkezzenek. (A részletes magyarázat a vizsla küllemét bemutató fejezetben található.)
A kölyköket is alaposan nézzük meg mozgásban is, meg kiállítási, beállított testhelyzetben is. Ez az igazán nehéz feladat: egy kisvizslát legalább pár másodpercre nyugodt állásra késztetni! Magam a következoképpen járok el: Egyik kezemmel elölrol a mellkasa alá nyúlok a két lába között, a másikkal ugyanúgy a fara alá nyúlok, és határozott mozdulattal, óvatosan 'megrázom' kicsit, vagyis váltakozva farát meg a mellkasi részt emelem-süllyesztem. Így kissé elszédül, megzavarodik a gyerek, s ezt kihasználva állítom föl valami asztalfélére, Így a meglepetéstol meg a magasságtól való tartózkodása miatt egy rövid ideig (remélhetoen) nyugodtan áll, meg lehet szemlélni a testarányait, lábszerkezetét. Már egy 8 hetes kölyöktol elvárjuk, hogy jól szögelt legyen elol-hátul , a hátvonala legyen egyenes, a mancsai szabályosan álljanak. Persze még más arányokat mutat, mint egy felnott, a szeme világosabb, de ne legyen kifejezetten lelógó torokbore, a mellkasa alatt sem lehet laza a bor, és a szemhéjak feszesen simuljanak a szemgolyóra. A fej formája és arányai még nagyon különböznek a felnottkoritól, így ennek megítéléséhez nagy tapasztalat kell! Kan kölyök esetében mindkét herének tapinthatónak kell lennie!
Mindenképpen jó, ha szakérto segítségét kérjük a választáshoz, hiszen nagyon gyakorlott szem kell a kölykös vonalak, arányok és puhaság mellett felfedezni a jövendo kiállítási sztárt!

Nem gyozöm eléggé hangsúlyozni, hogy a veleszületett tulajdonságok csak az alapot jelentik: bármilyen gondosan és elorelátóan választjuk ki vizslánkat, ez csak a munka kezdete: igazán jó kutya, nekünkvaló kutya csak sok-sok közös munka után válik belole! Az átlagos adottságú kutyából is válhat kiemelkedo egyed a körültekinto, hozzáérto felnevelés, kiképzés során.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.